Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Alsó-Tápió Tápióságnál

A Tápió patak két forrásból ered. Az Alsó-Tápió Pécel közelében, a Duliskovich tanyán (a forrás időszakos), míg a Felső-Tápió Isaszeg határában ered. A két ág Tápiószentmárton határában egyesül, és folyik tovább Újszász határáig, ahol a Zagyva folyóba torkollik. Több kisebb patak és ér is táplálja a Tápiót. Az egyik például a Sápi patak Locsod pusztán ered, egy másik pedig a Mendéről érkező Barina patak, melyet a térkép sajnos nem jelöl. A másik jelentős táplálója a Hajta patak, amely a Jászság felől érkezik és Tápiószele határában találkozik a Tápióval.
Több kisebb ér is érkezik Gomba és Úri irányából.

Forró-forrás - a Sápi-patak forrása Locsod pusztában

De a Tápió is éltet jó néhány halastavat, mielőtt a Zagyvába ömölne (tovább a Tiszában, majd a Dunában folytatja útját, hogy aztán a Fekete-tenger vizét gazdagítsa). Ilyen például a három sülysápi halastó és a tápiószecsői horgásztó is. A két Tápió és a Hajta által felépített kistáj igen változatos vidék. Alapvetően síkság, jellegzetes alföldi táj, amelyen tavak, halastavak, tározók, mocsarak, vizenyős rétek váltogatják egymást, míg Farmosnál, Tápiógyörgyénél szikes puszták maradványait; Nagykáta és Egreskáta környékén löszpusztafoltokat; Tápiószecsőtől Nagykátáig homokpusztagyepeket találunk. A tápiósági Nagyréten és környékének rétjein tenyészik a fátyolos nőszirom. A Felső-Tápió-völgy jellemzői a vizes élőhelyek. A fokozottan védett Gicei-hegyen tömegesen nyílik a homoki vértő és a kései szegfű. A Székesrekeszi-legelő védettségének indoka az ugartyúk. Farmos határában jelenik meg a vakszik. Ezen él a sárgás színű sisakos sáska. A Gomba határában elterülő Hosszú-rét (Szilosalja) mocsárrétek és sztyepprétek változatos vidéke, ahol fátyolos nőszirom, selymes boglárka található, és itt költ a piroslábú cankó, a haris és a hamvas rétihéja. 

Fátyolos nőszirom

A Tápió előtag hét Pest megyei település nevében szerepel: Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton és Tápiószőlős.

Az 1849. április 4-én lezajlott tápióbicskei csata során fontos stratégiai szerep jutott a Nagykátát Tápióbicskével összekötő Tápió-hídnak. Az akkor veszedelmessé duzzadt Tápió és a környező mocsár ugyanis lehetetlenné tette a patakon lévő átkelést, így az egyetlen lehetséges átjutást a híd jelentette. Itt zajlott le a csata legvéresebb, egyben döntő ütközete, amelynek emlékét 1912. október 23. óta a Honvédszobor őrzi.

geocities.com, wikipedia, Fekete Tibor